Az egyik legelterjedtebb technológia a világon. Az eljárás a következő (egyszerűen, textil esetén általában):

Először ugye el kell készíteni a “designt”. Ha ez többszínű akkor színenként szét kell bontani. - Figyelem! Nincs színkeverés (tudtommal), tehát a narancs és a citrom kettő különböző színnek minősül, holott az egyik a másikből és egy harmadikból kikeverhető lenne. - Manapság ezt leginkább digitális úton csinálják. A mintákat ezután egy átlátszó fóliára nyomtatják (gondolom régebben átrajzolták, valaki homályosítson már fel!)

Most elkészítjük magát a szitát. Lehet készen beszerezni különböző méretűeket (már filmmel bevonva). Kissé old schoolabb ha magunk csináljuk a keretet, belefeszítjük a szitát (régebben selyem ma már műanyag), erre felvisszük a fényérzékeny anyagot (film vagy emulzió) és megszárítjuk. Ekkor fogjuk a korábban elkészített fóliákat, a szitát és betesszük egy levilágító kézi készülékbe (na inkább egy asztal méretű valami). Ebben a folyamatban fog megtörténni az, hogy a fényérzékeny filmünk a szitán szépen megkeményedik ott ahol közvetlenül éri az erős fény. Ott meg ugye sokkal képlékenyebb marad ahol a mintán keresztül éri a lámpa fénye. A képlékeny részt szépen kimossuk, így a festék csak ezeken a helyeken tud áthaladni.

Ha ezzel megvolnánk akkor tulajdonképpen készen van a szitánk. Ezt rögzítjük egy (általában forgó) asztalon, úgy hogy a keret felhajtható maradjon, mivel ez alá tesszük a szitázandó anyagot. A keretet lehajtva, festéket öntünk rá, majd azt egy célszerszámmal végighúzzuk a szitán. Ezt annyiszor ahány szín van, persze mindig az adott színhez tartózó szitával.

Videó, előnyök, hátrányok hajtás után

Előnyök:

• tartós, nagyon
• valszeg neked is van otthon íly módon készült pólód
• gyors
• sok féleanyagra lehet szitázni
• nagy mennyiségben nagyon olcsó (mondhatni a legolcsóbb)

Hátrányok

• kb. 10 darab alatt nem éri meg megcsinálni (a szita kb költsége úgy 5000 HUF)
• asszem más nincs is